ókeresztény művészet: a kereszténység első évszázadaiban kialakult, a római birodalom művészetének hatását is tükröző, keresztény tartalmú művészet. - Az 1-3. sz: a kialakuló ker. közösségek magánházaknál (Dura Europosz, lakóház-tp. a római S. Giovanni e Paolo alatt), a →keresztényüldözések idején földalatti temetkezőhelyeken, katakombákban (→katakombák művészete), vt-ik sírjánál tartották istentiszt-eiket. A szerteágazó, több szintes folyosórendszerek egyes családok birtokán, a család díszesebb sírjai körül alakultak ki, folyosóikat az ósz-i képtilalomtól szabaduló ker. gondolkodás jelképes értelmű falképekkel díszítette. - Nagy Konstantin →milánói ediktuma (314) után a temetői körzetekben emelt emlékkpnákból (memoria, cella trichora, septachora), a lakóház-tp-okból (tituli) a bíráskodási és keresk. célokat szolgáló forumi baz-k építési rendjét követő, hatalmas méretű, többhajós →bazilikák épültek a 4. sz: Rómában: a →vatikáni Szent Péter-, a Falakon kívüli →Szent Pál- és →Szent Lőrinc-bazilika, a →lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, a →Santa Maria Maggiore-bazilika, a S. Sabina, az 5. sz: a S. Giorgio in Velabro, S. Clemente és szerte a birod-ban: Turmanin, Qalb Luzeh, Gerasa, Tipasa stb. - Nagy hatást gyakorolt az óker. tp-ok építésére különösen a centrális elrendezésű jeruzsálemi Szt Sír- és a betlehemi Jézus születése-tp., a Konstantin felesége és leánya emlékét őrző Helena-mauzóleum, a S. Costanza Rómában, a pogány heroónok nyomán épült kétszintes mauzóleumok, ill. a nyolcszögű v. kerek alaprajzi formához ragaszkodó →baptisztériumok. Jelentősebb tp-ok a szaloniki Hagiosz Gorgiosz, a boszrai Szt Sergius és Bacchus, a római →San Stefano Rotondo, Oszlopos Szt Simon tp-a Kal'at Sim'anban, a Sohag melletti Fehér ktor tp-a. A K-i baz-k apszisához kétoldalt kiszolgáló terek, az áldozati adományok előkészítésére (propkomidia) szánt prothesziszek, a papság öltözésére és a szert. ruhák, edények, kv-ek őrzésére rendelt diakonikonok épültek. - A monumentális szobrászat legszebb maradványai a lateráni Jó Pásztor-szobor, Junius Bassus szarkofágja a Vatikánban, s a lateráni múz-nak ugyancsak a róm. pogány szarkofágok hatását tükröző szarkofágjai. Az elefántcsont-faragás értékes emlékei a konzuli →diptichonok. A fafaragás legjelentősebb óker. emléke a S. Sabina helyi és K-i hagyományokat tükröző 5. sz. kapuja. - A baz-k apszis-kupoláját, falait mozaikképek díszítették. Az aquileai szegyh., a S. Costanza mozaikjai a hellénista faldíszítés könnyed dekorativitásából fakadnak, a S. Pudenziana apszisképe és a SS. Cosma e Damiano szigorúan ítélkező Krisztusa a plasztikus hatású római triumfális fest. hagyományait folytatja. Kevésbé plasztikus hatású, de gazdag jelenetsorok díszítik a S. Maria Maggiore falait. - Az óker. miniatúrafestés emlékei közül legismertebbek a bécsi Nemz. Kvtár Dioszkoridész-kz-a (520 k.), a firenzei Laurentiana Rabula-kódexe és a bíbor alapra arany-ezüst betűkkel írt, gazdagon miniált rossanói és bécsi Genezis. K.Z.

Wulf, O.: Altchristliche u. byzantinische Kunst. 1-2. köt. Berlin, 1914. - Wolbach, V. F.: Frühchristliche Kunst. München, 1959. - D. Talbot-Rice: Beginn u. Entwicklung der altchristlichen Kunst. Köln, 1961. - Lassus, J.: Frühchristliche und Byzantinische Welt. Gütersloh, 1968. - Kádár Zoltán: Óker. és korabizánci műv. Bp., 1980.